Megjelent egy új StudioWare Panel Cakewalk felhasználóknak az SB Live! hangkártyákhoz, mely már a 3.0 verzióval bír. A design mellett egy két új fícsör is megjelent. Jelszóval levédték az áttervezéstől, tessék játszani vele... Letöltés indul:
2000. március 22.
2000. március 21.
HardSID MIDI alpha news még
A C=64 számítógépben megismert SID chip-re épülő magyar fejlesztésű HardSID ISA slot-os hangkártyára a szoftveres fejlesztő, Sándor elkészítette a MIDI driver-t. Ezzel alkalmassá válik a kártya analóg szintetizátoros zeneszerzésre.
Sanyi megkért, hogy kussoljak. Persze nem bírom befogni a pofámat, hogy el ne mondjam, a projekt keményen folyik ezerrel. GG kemény MIDI-s tapasztalataival, én meg a hanggagyis zenélés irányából szapulom a driver motor fícsöreit. Egyenlőre nem a User Interface-en (kezelői felületen) van a hangsúly. Nagyon fontos, hogy ha a driver-t megkapja egy zenész, akkor ne kelljen átfejlődnie C=64 regisztereket programozóvá, vagy/és tracker kezelővé. A barátságos kezelhetőség felületéhez a mélyben már jól kell működnie a dolgoknak.
Mivel a SID alapjában véve nem zenész szempontok szerint volt eddig használva, ezért úgymond át kell gyúrni Sanyinak is magát arra, hogy ne vesszen el fícsör, de példának okádék: ne kelljen tudni, most éppen melyik oszcillátor foglalt egy polifonikus hangzás elérésekor. A fejlesztés gyönyör része talán, hogy a driver egyszerre több HardSID kezelését is lehetővé fogja tenni, mely polifónia növekedésként jelentkezik. Tehát akár egy hang képes több kártyát is megszólaltatva generálni egy komplex analóg hangzást.
Persze, mondjátok, itt a virtuál szintik halma, mint a ReBirth, hogy az egyik legkorábbi, de legismertebb keményen használhatót említsem csak. Ezek azonban CPU-t zabálnak, késnek, és néha nem is feltétlen azt művelik, amit szeretnénk. Jók, jók, szeretem én is némelyiket, de elvarázsolt annak a tudata, hogy gépemben egy sajátos hangzással rendelkező analóg kártya ül. Jó példa rá a SIDstation, mely egy külső modulként megtervezett, MIDI kompatibilis eszköz. Azonban csak a SID chip korábbi típusát képes kezelni, és nem is érhető el az összes funkció.
Nna, de majd bővebben, mintákról, kész dalokról akkor, ha kész lesz a MIDI driver.
Az Index elhatározta, hogy segít Sándornak: ha valakinek fölösleges, régi, esetleg akár működésképtelen C=64-es van a birtokában, és attól esetleg fájó szívvel, de megválna, kérjük, jelezze szándékát itt, és cserébe egy Index-pólót és egy Törzsasztal CD-t kap, a gépet pedig eljuttata az Index a Hard Software-hez (ez Sándor cége).
Virág PedalSteel
Az érdekessége a dolognak, hogy a hangszerben lévő mozgó alkatrészek mennyisége és bonyolultsága felér egy írógép mechanikájával. Elég komoly anyagismereti, gépészeti rejtelmek bújnak meg az építés körül. Ennek megfelelően jó egy évbe telt, mire úgy nevezett bétateszt darabok után elkészült az egypontnullás.
Az alkatrészek, darabonként készültek. Gyári csak a húrkészlet, és a csavarokon a menet. A húrgép, a pedálok, térdváltók, a hangoló mechanika mind-mind házi barkács, vagy legalábbis ismerősök segítségével esztergáltatott darabok.
A ház fa része is otthoni csiszolások, festés, lakkozás eredménye. Miközben száradt a rettenetesen sok lakkréteg, természetesen vigyázban állva, lábujjhegyen lehetett csak járkálni, nehogy port fogjon a száradó mű. :)
A bal oldali lábnál még lóg a pickup kapcsolója. Ugyanis a szintén original Virág tervezésű mágneses hangszedő egy dupla tekercses alkotás, melyben a hangkép váltására sorba/párhuzamosan, oda/vissza lehet váltani az előrébb és hátrébb álló tekercseket. Speciális árnyékolás csökkenti le a gerjedés veszélyt teljesen felfoghatatlan szintek alá, zajtalanná téve egyben a pickup-t.
Amint lesz rá idő, és lehetőség, digitalizálok hangszíneket, hogyan is szól vonalból a hangszer különböző pengetési módokban, különböző pickup állásoknál.
Mint már írtam, a pedálsor is saját szerelés. Könnyen jár, mégsem törik, és könnyű anyagból készült. Az egész testre jellemző, hogy nem nehéz (majd leméretem, hehe). A jellemző anyag a fa és az alumínium. Hogy mégis megmenekült a ház a feszítőerőtől, melyet a sok húr fejt ki, az ötletes mechanikai tervezésnek köszönhető.
Hogy mire is jók ezek a pedálok? Mivel a hangszer megszólalása olyasmi, mint egy hagyományos SlideGuitaré, de a húrok úgymond mozgathatóak, ezért ehhez segítő eszközöket találtak ki a gyártók. A pedálok a megfelelő húrt, vagy húrokat engedik, illetve lazítják. El lehet képzelni, milyen erők lépnek fel, ha pl. már két húrt fél hanggal elhangolunk. De mindez nem elég a variálhatósághoz, kitalálták, hogy a térde még szabad a zenésznek, ezért térdváltók is szerepelnek a hangszer hasa alatt. A képen ezek a vastagabban fénylő vasdarabok, ami természetesen nem vas, hanem alu, és behajtható a szállítás idejére.
Hogy minden húr engedése, és megfeszítése azonos erőt vegyen igénybe mind a zenész, mind a mechanika szempontjából, és hogy a húr vissza is térjen az alapállapotba, ha a karról leszáll a zenész, és elég gyorsan tegye mindkét folyamatot, de zajtalanul, és bele is kell férjen mindez egy adott testbe, ezért nem öt perc már csak az átgondolása sem a nem csak mechanikai problémának.
A hangszer pedáljai mivel olykor egyszerre több húrt is kezelnek (olykor előfordul a több fokozatú megfeszítés is), ezért a húrok hangolásán kívül a mechanika hangolása kicsit bonyolultabb, mint egy hagyományos gitárnál az megszokott.
A képen látható kis fehér kiálló pálcikák segítik ezt a tuningolást. A képen látható, hogy itt buknak le a húrok a feszítő karocskákhoz. Fekete doboz rejti a pickup-t.
A húrok behangolása (esetünkben 10, csak kettő most éppen nem volt befűzve) hasonló a hagyományos gitárokéhoz. A kulcsgép annyira nem idegen a rejtett húrgépet használó gitárosoknak. Ez is saját fícsör. A csavar állításával egy kis "L" lapocska nyelve mozdul feszítő vagy lazító irányba. A húrt egy kisebb csavar fogja.
Ezen Apu még szeretne finomítani, mert elég macerás olyan anyagot találni, mely fogja a húrt, de nem csípi még el. Ha ebben van tapasztalatod, írj! (Közben sikerült megfelelő anyagot találnia.)
Persze nem itt kezdődött az egész. Az első két zenére használható konstrukció úgynevezett LapSteel, melyek közül a másodikról is adok képeket. Itt nem mozgathatóak a húrok, csak simán tépi 8 húr a testet. Természetesen csak a húrgép gyári, semmi más.
Ezt a darabot már rendszeresen használja is Apu a bálzenekarával fellépéseik alkalmával. Ilyen számokban szólal meg például, mint a "Jöjj kedvesem" (Fonográf), vagy a "Hawaii-gitár induló" c. számok.
A közeljövőben lesznek további képek, linkek a SteelGuitar és kapcsolódó eszközökről, hang mintákról, beállításokról, dalokról, stb... De mindez Apu lendületétől függően. Magán kiber elérése, melyen elérhető itt van.
Egyébként a közeljövőben, ha már kellően szuper a fenti képeken látható pedálos, akkor készül egy nagyobb, kétnyakú pedálos is, és egy eredeti előerősítő kapcsolás is a Virág Ákos műhelyben.
2000. március 5.
HardSID MIDI alpha news
A HardSID nem más, mint a Commodore 64 számítógépből jól ismert SID hang chip, mely gyakorlatilag egy regiszterekkel vezérelhető analóg szinti. Aki ismeri, annak nem kell bemutatnom. A mai populáris, és keményen szintetikus zenék reneszánszra szólították az analóg vartyogást. Mivel a HardSID egy jól összerakott, kézzel szerelt, így egyedenként hangolt kártya, így zaja nem említhető egy lapon a korábbi C=64 "súgással". A frekvencia átvitele is sokkal jobb tulajdonságokat mutat.
Természetesen ennél többet, nem beszélve a letölthető .mp3 demókról a későbbiekben gondoskodni fogok. Ennek feltétele, hogy Sanyi lelkiismeretes munkáját ki merje adni kezei közül a bétázásra. Hogy a driver megfeleljen ez igazi zenész elvárásainak, ezért Sanyi előzetesen GG-vel köröket futott a megfelelő gondolkodásmódú interfész kialakításához.
Az ámítógépem ISA slot-jából kizavartam mindenféle macskaságot már hetekkel ezelőtt, hogy a rövidesen lelkes kezeimbe kerülő HardSID jól érezze majd magát. Amint többet tudok írni, azonnal közreadom. Természetesen Sanyi már most a lelkemre kötött, hogy béta, és hogy lehetnek benne hibák, és ezért is gondolt arra, hogy essünk neki, és vesézzük a lehetőségek sóskamezejét. Ha ilyen lelkiismeretes lenne minden fejlesztő! :)
2000. március 4.
SteelGuitar épülés
A legnagyobb különbség talán a hangoláson és a húrszámon túl a hagyományos gitárokhoz képest a játékmódban van. A húrokat a gitárnyakon nem újjal, hanem egy fém darabbal fogja le a művész. Amint elhúzza valamelyik irányba, egy jellegzetes hang hagyja el a hangszert.
Több fajta SteelGuitar is létezik. Egyik a LapSteel, mely képletesen szólva "húrok a deszkán". Aztán a Dobro hasonlít talán a leginkább a hagyományos gitárra, de csak kinézetben. A PedalSteel pedig leginkább egy varrógépre emlékeztet, melyről lehagyták a varró művet. Ennél számos pedállal és térdkarral lehet egyes húrok feszítését állítani. El lehet képzelni, milyen koncentrációt, és függetlenítést kíván egy ilyen hangszer megszólaltatása.
Az egyik leghíresebb PedalSteel gyártója anno repülőgép alkatrészekből barkácsolta össze saját mechanikáját. Azóta a technika sokat fejlődött, finomodott; újabb anyagok jelentek meg, melyek könnyebb, strapabíróbb hangszer gyártását tették lehetővé. Persze, mint minden mechanikus dolognak, ezeknek is megvannak a saját nyavalyái. Akárcsak bármilyen húros hangszernél, itt is rettenetes erővel húzzák a húrok a házat. Azonban a PedalSteel húrmozgásai megnövelik ennek a problémának a fontosságát. Meg aztán van még számos dolog, éveket lehet tanulmányozni ezt a témát.
Az ok amiért ezen sorokat írom, az nem más, minthogy Virág Ákos, édesapám nekiesett, és házilag, többnyire az Internetről szedett tudással, és a csekély hazai PedalSteel-ek megtekintésével, és a hazai zenei életben ismert felhasználóikkal folytatott eszmecserék segítségével aprólékos munkával épített egy ilyen hangszert. úgy gondoltam, a közeljövőben egy komplett fejezetet szánok ennek a témának. Célja nem lesz más, minthogy Apu hobbiját segítsem.
2000. március 2.
Újabb ötletek APSLive kialakításra
http://w1.910.telia.com/~u91003452/live/advanced_modifications.htm
Aki már járt az oldalán, az is talál újat. Pl. egy A/D konvertert az i2s szabványhoz, az EMU10k1 lábaira.
Egy másik oldal is bővített, sőt átalakult. A Live!-ok vannak összehasonlítva, főleg a kép a lényeg. Vicces, hogy Live!-okról van szó, de a menü az APS mixer master része, és az AUX buszok a menük (az Info külön menü), valamint a hangerőre kattintva megmutatja a bekötését a Vol control lábaknak, melyre két gombbal, kivezetve a káryta hangerejét lehet állítani. Ezeken az oldalakon is van hardver mókolás a kártyákra (Info alatt):
APSLive demo zene
Csak MIDI hangok vannak benne, SoundFont v2.1, semmi wave loop, meg groove, meg ilyenek, ami offline, hanem minden realtime. Az effektek az APSLive DSP effektjei. Még a TB303 is sima .sf2 hangszer, csak tekergetem a CutOff-t (VMIDIJoY-jal, állat). A LoFi drums sem loop, hanem tiszta MIDI Drum Kit, csak az Auto Wah és a Pitch Shift DSP effektek (a kártya saját effektjei) szépen elgrúvosítják. A belassulás utáni gyorsulásnál hallatszik is, hogy nincsen freki eltolodás, hanem szépen begyorsul.
Effektek:
- Drums: compressor, EQ emelés közép frekin, kis reverb, kis kórus
- Bass: EQ, flanger, kórus
- Orgona: reverb, flanger
- LoFi drums: Low Freq. Auto Wah, EQ, Pitch Shift (-1 oct.)
- TB303: reverb, flanger, EQ, CutOff/Q
- Sax: EQ, delay, flanger
Ha ezek a DSP effektek mind CC-vel vezérelhetőek lesznek a készülő v2.0 driver-rel, akkor a valódi EMU APS tulajok tökön szúrhatják magukat, merta Live!-vos APSLive lesz a legolcsóbb, de nem éppen gagyi home szinti.
Tessék meghallgatni, és véleményezni! :)
2000. március 1.
Honlap az SB Live! Value hangkártyáimhoz
Anno vettem szépen egy, majd kettő SB Live! Value OEM hangkártyát. Nem jódolgomban, hanem mert ez talán azt csinálja, amit szeretnék. Mivel nem kell a házi mozis 8 hangszórós rendszer, hanem zenélgetni szeretnék, ezért elég nekem a Value OEM változat is. Mire jó egy EMU10k1 DSP effekt processzorral rendelkező otthoni kategóriás hangkártya egy zenét is író felhasználónak?
A GUS PnP-hez lépest jóval többet tud a szintetizátor és effekt processzor része is, és hallhatóan zajtalanabb is, nem beszélve a digitális ki/bemenetek előnyeiről. Jelenleg (2002) a konzumer kártyák közül az egyik legnépszerűbb hangkártya az SB EMU10k1-re épülő sorozat.
Az összegyűjtött tapasztalataimról szólnak az alábbi oldalak.
A kártya és egyéb változatai (SB Live! Value, 5.1, Platinum, Audigy) mind ugyanazzal a technológiával készült EMU10k1 vagy SB Audigy esetében már EMU10k2 DSP processzorral szereltek. Nem csak a Creative által a kártyához szállított LiveWare driver környezet használható hozzájuk, ennél jóval többre képes az. Lássuk, melyek ezek a megvalósítási módik:
-
SB Live! LiveWare driver
-
APSLive driver
-
kX project driver
A bal oldali menüben ennek megfelelően tagoltam a témákat. A jobb oldali ablakban fent aktuális híreket találsz, melyek viszonylag rendszeresen frissülnek és persze ebbe a témába vágnak. Hajrá!
Amennyiben agyad engedi, akkor eressz meg nékem egy levelet, melyre válaszolván többet is megtud6sz zenekeltéseimmel kapcsolatban, mint olyan.
Amiben nem tudok segíteni:
-
Házi mozi
-
5.1 kezelés
-
Dolby hang kezelés
-
AC3 hangkezelés
-
Játékok hangja